Projektterv GY.I.K.

I. Már az 1. mérföldkő leadásakor ki kell tölteni a teljes feladatlistát?

Igen, előre ki kell tölteni, az 5. mérföldkőig. A 3-4-5 mérföldkő esetén a prototípusokat további alfeladatokra is fel kell bontani, azok felelőseit is meghatározni, időtartamukat megbecsülni.

II. Honnan tudjuk, hogy mikor mit fogunk csinálni két hónapra előre?

Ideális esetben a projekt nem “magától” készül el, így nem csak úgy jönnek a feladatok, hanem Ti tervezitek meg, hogy mit kell csinálni. A terv nem jóslás, hanem előzetes “utiterv”.

III. Mi van akkor, ha menet közben jönnek új ötletek, funkciók, teendők? Azt nem tudjuk most beírni.

Azokat nem is kell, mivel még nem tudtok róla. De amit már most tudtok, azt be kell tervezni, hogy legyen egy kiindulási alap, amihez lehet tartani magatokat.

IV. Mi  történik, ha nem tudjuk tartani magunkat a tervhez?

Ez bármikor előfordulhat. Ezért érdemesebb több feladatot tervezni az elejére (3. mérföldkő), kevesebbet a 4-re, és még kevesebbet az 5-re. Így ha felmerül új funkció igény (fel fog), becsúszik valami hiba (be fog) vagy kicsit megcsúsztok idővel (előfordulhat), akkor még van hova “terjeszkedni”.

V. Honnan tudjuk, mik azok a feladatok, amiket már most be tudunk írni?

A projektterv elején összeszedte mindenki a funkcionális követelményeket a specifikáció alapján. Ezek azok a funkciók, amiket biztos bele fogtok tenni. Tehát ez az alap. Hogy minden benne legyen a végén, valamikor sort kell keríteni a megvalósításukra. Már csak annyi a teendő, hogy eldöntsétek, melyik funkcióval lesztek készen az egyes prototípusokra. Ezt értelemszerűen úgy kell tervezni, hogy az egymásra épülő funkciók egymás után legyenek (tehát ne csak a 4. mérföldkőnél legyen adatbázis, ha az elsőnél már van bejelentkezés meg regisztráció).

VI. Mi lesz akkor, ha alul/túlbecsüljük az erőforrás igényt az egyes feladatoknál?

Ha túlbecsültétek, akkor azzal nincs baj, maradt még idő előredolgozni vagy javítgatni. Az alulbecslést segít elkerülni az, ha szándékosan kicsit több időt hagytok az egyes feladatokra (mert nagy valószínűséggel úgyis több fog kelleni rá). Ha mégis túl kevés időt hagytatok egy feladatra, akkor alkalmazni kell a “Csúszásban van a projekt” rizikótényezőnél leírt lépéseket (ami ugye szintén meg lett tervezve :)).

VII. Mi lesz akkor, ha változik a terv (új feladatok kerülnek be, felelősöket cserélünk, későbbre-korábbra hozunk egy feladatot)?

Meglévő feladatokat nyugodtan le lehet később bontani kisebb részekre, ettől a lényeg nem változik. Új feladatokat is lehet felvenni, erről engem értesíteni kell. Felelősök cseréjét meg kell indokolni, és velem egyeztetni kell. Ugyan ez vonatkozik a feladatok átütemezésére: indokolt esetben, miután engedélyeztem, lehet róla szó.

VIII. Mi szerepeljen a GanttChart diagramban?

Miután megvan a részletes feladatlista, könnyű meghatározni. Minden pont és alpont, ami a feladatlistában szerepel, legyen felvéve a GanttChart diagramban és a becsült ideje legyen megjelenítve a táblázatban. Ez fogja vizuálisan megjeleníteni a terveteket, hogy mikor mivel meddig foglalkoztok.

IX. A pontozást hogy tudjuk megadni? Azt is most kell kitölteni?

A pontozás résznél a teljes első táblázatot ki kell tölteni. A szabályok:

  • az egy sorba írt pontok összege 60 legyen
  • egyik mezőbe írt pont sem haladhatja meg az adott oszlop első sorába írt százalékot (pl. első mérföldkőre max. 3 pontot lehet adni)
  • a pontszámok arányosak legyenek: aki többet dolgozik egy adott mérföldkőben, az kapjon többet, mint a másik. És ha valaki többet dolgozik a negyedik mérföldkőben mint a harmadikban, akkor kapjon többet arra.
  • mindenkinek legalább négy mérföldkőben kell dolgoznia (mert csak így jönnek ki a pontok)

X. Hogy érdemes felosztani a feladatokat?

Valójában ezt a fenti pontokban már leírtam, de akkor összefoglalva:

  • Először gyűjtsük össze a funkcionális követelményeket a specifikáció alapján (érdemes vázlatpontokba szedni)!
  • Rangsoroljuk a funkciókat függőség szerint: melyiknek kell korábban készen lenni, mint a többinek, melyikkel kell kezdeni, melyik csinálható meg bármikor?
  • Bontsuk le az egyes funkciókat egyszerűbb részfeladatokra!
    • pl.: vásárlás (online áruház esetén): kosár megvalósítása, adatbekérő űrlap, fizetés, megerősítő email küldése
  • Határozzuk meg, kb. mennyi idő megvalósítani az egyes feladatokat! (Lehetőleg becsüljük túl a feladathoz szükséges időt.)
  • Osszuk szét a részfeladatokat a 3-4-5 mérföldkövek között (az első, második és harmadik prototípus között) úgy, hogy egyre kevesebb feladat maradjon (pl. 50%-30%-20% arányban) Ennél a felosztásnál vegyük figyelembe, hogy az olyan feladatok, melyek előfeltételei más feladatoknak előre kerüljenek! Érdemes csökkenő arányt betartani a feladat mennyiségnél, mert menetközben jönnek majd új funkciók, hibajavítások, valamint így belefér egy kis csúszás is.
  • Végül rendeljünk felelősöket az egyes feladatokhoz! Lehetőleg olyan kis egységekre bontsátok fel, hogy az egy-egy embernek kiadható legyen (persze egy ember többet is kaphat!)

X. + 1 Részfeladatok megtervezése

Egy kis támpont, hogy lehet részletesen meghatározni a részfeladatokat, hogy ne maradjon ki semmi?

Miután megvan a specifikáció, meg kell határozni a részfeladatokat annyira részletesen, amennyire csak tudjátok. Pl.

Regisztrált felhasználó részfeladatai

    • regisztráció megvalósítása
    • belépés
    • adatmódosítás
    • termék kosárba helyezése
    • fizetés

Regisztráció részfeladatai ….

Űrlap feldolgozás részfeladatai ….”

Ezeket a köztes lépéseket nem kell beleírni a tervbe. Hanem, elmentek az összes részfeladatnál olyan mélységig, ameddig eszetekbe jut (Pl. az űrlap feldolgozást már nem kell tovább bontani). Ezután ezeket a részfeladatokat kell kiosztani mérföldkövekhez, emberekhez, kell nekik erőforrás igényt adni és időtartamot. És ezek kerüljenek majd be a projekttervbe a 3-4-5 mérföldkőhöz, a “Prototípus” alá alpontokba.